A mesterségesen előállított, részlegesen hidrogénezett növényi olajok, azaz a transzzsírok a gyerekek egészségét is veszélyeztetik, érdemes ezért odafigyelnünk nemcsak a saját, hanem a gyerekek étkezésére, étkeztetésére is.

A kicsik nem maguk döntenek arról, hogy mit esznek, általában azt fogyasztják, amit a felnőttektől kapnak. Az ovisok és az iskolások szervezetébe akár a menzai menüvel, a csecsemőkébe pedig az anyatej, az anya helytelen táplálkozása által is bekerülhet a veszélyes anyag.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy a szülők, családtagok, és a közétkeztetéssel foglalkozó szervezetek még inkább odafigyeljenek a gyerekek helyes táplálására, arra, hogy az ételekkel mi juthat a szervezetükbe.

Az óvodai és iskolai étkezést biztosító cégek felelőssége, illetve fő feladata az, hogy megfelelő minőségű menüt biztosítsanak a gyermekek számára. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2009-es felméréséből azonban az derült ki, hogy az óvodák csaknem 10 százalékában a napi menü transzzsír-tartalma meghaladta a maximálisan ajánlott mennyiséget.

Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár és Dr. Ofner Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója a transzzsír káros hatását hirdető liftmatricát ragasztott ki az intézet kardiológiai osztályán. A figyelemfelkeltő akció oka, hogy a transzzsír rendelet 2014. február 18-án vált hatályossá. A matricákat és plakátokat már több budapesti kórházban felragasztották, de a legtöbb vidéki ellátó intézménybe és több bevásárlóközpontba is kikerül a transzzsír liftmatrica.

„Magyarországon évente 9000 kg transzzsírt fogyasztunk el. Ez megegyezik az Eiffel-torony vagy 850 BKV busz súlyával.” – hívta fel az elrettentő adatokra a figyelmet Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár – „A transzzsír káros hatásaira hívja fel a figyelmet a kiragasztott liftmatrica is, ami egy átfogó felvilágosító kampány része.”

Az Európai Unióban harmadikként Magyarországon szabályozza rendelet az élelmiszerek transzzsír tartalmát. A mesterséges transzzsírsavak  az élelmiszerek ipari feldolgozása során keletkeznek és bizonyítottan károsak az egészségre. A WHO szerint a napi 2 gramm feletti bevitel már kockázatosnak számít.

„Az élelmiszerek csomagolásán a hidrogénezett növényi olajok kifejezést kell keresni, ha szeretnénk transzzsírmentesen étkezni.” – magyarázta az államtitkár – „Nagy mennyiségű hidrogénezett növényi olajat tartalmaznak például a kakaómasszát, ételbevonót felhasználó édességek, bizonyos margarinok.”

A rendelet értelmében február 18. után tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. A jogszabály tartalmaz egy 12 hónapos türelmi időt azoknál az előre csomagolt élelmiszereknél, amelyeket a jogszabály életbe lépésekor már legyártottak.

Az Európai Unióban Magyarország a harmadik olyan ország, ahol szabályozzák az élelmiszerek transzzsírsav mennyiségét.

A Magyar Közlönyben novemberben megjelent rendelet szerint a jogszabály azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra terjed ki, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként szánnak a fogyasztónak. Az állati eredetű zsírokban természetesen előforduló transzzsírsavakra nem vonatkozik a szabályozás.

A családnak olyan jó minőségű, változatos, szerethető és ízletes étrendet érdemes összeállítani, mely az egészség megőrzéséhez szükséges tápanyagokban is gazdag. A menünek többnek kell lennieegy egyszerű étellistánál: tápláló élelmiszereket kell tartalmaznia. Nem csak a minőség, hanem a megfelelő mennyiség is fontos, hiszen az utóbbi néhány évben az adagok jelentősen megnőttek – akárcsak a derékbőségünk. 

Mi alapján állítsuk össze a menüt?

Egy tápláló menü összeállításánál két fő szempontot kell figyelembe venni: a változatos élelmiszerválasztástés a szervezet számára szükséges tápanyagok biztosítását. A felszolgálandóételek kiválasztásakor figyelembe kell venni az adottkorcsoport számára ideális energia- és tápanyagszükségletet(pl. fehérje, vitaminok, ásványi anyagok). Ez elsődleges szempont a közétkeztetésben, mint például az iskolai vagy a kórházi menük összeállításánál.Egy ebéd vagy vacsoratervezésénél az egyes élelmiszercsoportokra vonatkozó tálalási mennyiségeket is szem előtt kell tartani. Egy felnőttek számára összeállított menünek az alább számítottmennyiségeket kell tartalmaznia:

-          kb. 15-20 dkg zöldség

-          15-20 dkg burgonya, tészta vagy rizs

-          12-15 dkg saláta

-          10-15 dkg hús vagy 15-20 dkg hal

A helyes arányok betartásában segít tanácsunk:változtassa meg az ételek elrendezését a tányéron, a zöldségek legalább egyharmad részt foglaljanak el a tányéron; ugyanekkora mennyiségben helyezze a burgonyát, a rizst vagy a tésztát a tányérra,mellé pedig kínáljon értékes fehérjeforásokat, mint húst vagy halat.

Napjainkban az ételadagok jóval nagyobbak, mint régen, és legtöbbjükmeghaladja az ajánlott tálalási mennyiséget. Ebéd vagy vacsoraesetén a tápanyagoknak átlagosan az alábbi arányokban kell szerepelniükegy ülő munkát végző felnőtt nő étrendjében (energiaszükségletkb. 2000 kcal):

-          55% szénhidrát, azaz kb. 268 gramm (3/4 csésze főtt tészta 24 grammszénhidrátot tartalmaz).

-          15% fehérje, azaz kb. 73 gramm (10 dkg főtt csirkemell 25 grammfehérjét tartalmaz).

-          30% zsír, azaz kb. 65 gramm (pl. 2 evőkanál olívaolaj20 g zsírt tartalmaz).Ez nemcsak a főzéshez használt zsírt foglalja magában, hanem arejtett, pl. sajtban vagy tejszínben található zsírokat is.