A Bonbonetti Csoport az elmúlt években folyamatosan visszaszorította a magas transz- elrendezésű, egyszeresen telítetlen zsírsav tartalmú növényi zsírok használatát, az idei évtől pedig kizárólag a várható törvényi előírásoknak megfelelő alacsony transzzsírsav tartalmú növényi zsírt használ termékei előállításához.

A Bonbonetti márka termékei, köztük a több mint 70 éves tibi csoki minőségi  csokoládéból, kakaómasszából és kakaóvajból készülnek, nem tartalmaznak transzzsírsavakat. A bevonómassza nem azonos a csokoládéval - hívta fel a nézők figyelmét Sánta Sándor, a Bonbonetti vezérigazgatója a TV2 Mokka című reggeli adásban.

A bevonómasszából előállított édességek kakaóporból és növényi zsírból készülnek, amelyek káros transzzsírokat is tartalmazhatnak.

A kakaóvajban található olajsav csökkenti a koleszterinszintet, a sztearinsav-tartalom pedig a vérrögök képződését gátolja, így a jó minőségű csokoládé védi a szervezetet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásától.

A csokoládé flavonoidokat is tartalmaz amely leköti a sejteket károsító szabadgyököket, gátolja képződésüket, továbbá immunszabályozó hatásúak, csökkentik az egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát és lassítják az öregedési folyamatokat is. A flavonoidok ezen kívül a vérnyomás és hormonszintjeink normalizálásában is segítenek, ezzel is hozzájárulva az egészség megőrzéséhez.

A legjelentősebb flavonoidforrások a bogyós gyümölcsök, valamint a leveles zöldségek és hagymafélék. A feketecsokoládé flavonoid tartalmának köszönhetően igen gazdag antioxidánsokban, az étcsokoládéban pedig jóval több antioxidáns van, mint például az eperben.

A transzzsírsavak túlzott fogyasztása komoly kockázati tényezőt jelent a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából. Az élettani hatásokra és a prevenciós lehetőségekre vonatkozó kérdésekre Prof. Császár Albert belgyógyász, a Magyar Tudományos Akadémia doktora válaszolt.

A transzzsírsavak túlzott fogyasztása milyen káros élettani hatással jár?

A transzzsírsavak jelentős mértékben növelik a vérben a káros koleszterin, azaz az LDL-koleszterin szintjét, amely a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik legfőbb veszélyeztető tényezője. Emellett a véralvadási folyamatokat is kóros irányba befolyásolják, amely következtében fokozott vérrögösödési hajlam alakul ki. Léteznek olyan adatok is, melyek szerint a kóros transzzsírsav fogyasztás akár egy negyedével is növelheti a szív- és érrendszeri kockázat nagyságát. Másrészről a szervezet regenerálódását is hátráltatják, mivel bizonyos sejtek szaporodását gátolják.

A koleszterinszint negatív változásai milyen betegségekhez vezethetnek?

A károsan magas koleszterinszint az erekben koleszterin lerakódást idéz elő, amely helyileg gyulladásos reakciót vált ki, és rövid idő, akár pár év alatt is már súlyos, maradandó roncsolást hoz létre az erek belfelületén. Az így keletkezett érfali sérülésnél vérrögösödés alakulhat ki, amely az ott lévő ütőér nyílásának teljes elzáródását, így szívinfarktust, vagy agyi infarktust okozhat. A sokszor kialakuló érsérülések részben hegesedéssel gyógyulnak, amelyek viszont beszűkítik az érfalat, így súlyos oxigénhiány jelentkezik az adott ér ellátási területein.

Mekkora problémát jelentenek ma Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek?

A legfrissebb hazai adatok szerint az évi közel 130.000 haláleset megoszlását tekintve a szív- és érrendszeri betegségek vezető helyen találhatók, azaz 40-50%-os a részesedésük. Ez messze meghaladja a daganatok 20-30%-os oki szerepét. Lényeges, hogy ma már a nők esetében is a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik a vezető halálokot.

Hány embert érintenek a kardiovaszkuláris megbetegedések évente Magyarországon?

A hazánkban folyó legfrissebb, átfogó egészségvédelmi szűrőprogram 2011-12-es adatai szerint a lakosság teljes spektrumára vonatkozóan a kardiovaszkuláris megbetegedések alapjául szolgáló fő veszélyeztető tényezők közül a magas vérnyomás 52%, a magas koleszterin szint 43%-os előfordulást mutat, míg a kórosan nagy testzsír százalék 45%-os átlagos gyakoriságú. Természetesen az életkor előrehaladtával egyre inkább kialakulnak ezek az eltérések, azaz az 55-60 év fölötti életkorban már szinte 80-90%-os a jelenlétük. A dohányzás pedig az átlaglakosság 25%-át érinti. Elképzelhetjük tehát, hogy a 40-45 év évnél idősebbek körében legalább 2-3 rizikófaktor előfordul, így közel minden harmadik embernél ez a veszélyeztetettség valószínűleg fennáll.

A koleszterinszint csökkentése érdekében elsősorban állati eredetű zsírokban szegény diétát szükséges bevezetni. Ez azonban csak 5-10%-ban csökkenti a koleszterinszintet, mert a többlet koleszterin nagyrészt a májban termelődik. A helyes diéta viszont nagyban segíti a magas koleszterin szint miatt előforduló egyéb betegségek kialakulását és súlyosbodásuk megelőzését. Szerencsére ma már gyógyszeres terápiával a koleszterinszint akár 30%-kal is csökkenthető.

A valódi eredménnyel járó, megbízható koleszterincsökkentő gyógyszerek használatát kizárólag háziorvos vagy szakorvos írhatja elő, és egy életen át kell azt alkalmazni, mert ha felfüggesztjük a gyógyszer szedését, a koleszterin értékek visszatérnek a kiindulási szintre. 

Az emelkedett koleszterinszint felelős a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért, amelynek súlyos formái a szélütés, a szívinfarktus és az alsó végtagot érintő érszűkület. 

A koleszterincsökkentő gyógyszerek hatékonyságának fokmérője a laboratóriumi célértékek elérése: 
A nagy kockázatú betegek összkoleszterin értékének 4,5 mmol/l alatt, LDL-koleszterin értékének 2,5 mmol/l alatt kell lennie.
Az igen nagy kockázatú betegek összkoleszterin értékének 3,5 mmol/l alatt, LDL-koleszterin értékének 1,8 mmol/l alatt kell lennie. (részletesen lásd a táblázatban!)

Ellenőrizze és kísérje figyelemmel saját célértékeinek alakulását, háromhavonta méresse meg összkoleszterin és LDL-koleszterin értékeit! 

Az Univer Product Zrt. az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) akkreditált Élelmiszerkémiai- Analitikai Laboratóriumában 2013. júniusában transz-zsírsav tekintetében bevizsgáltatta az Univer salátaönteteket.

A hamarosan életbe lépő szigorú magyarországi szabályozás szerint e termékkategóriában a transz-zsírsavak megengedett mértéke legfeljebb az összes zsírsav 2%-a lehet. Az ez alatti értékek megfelelőnek, biztonságosnak tekinthetők. A mérési eredmények alapján nyilvánvaló, hogy az Univer salátaöntetek ezt a kritériumot teljesítik.

A 2013. június 26-án keltezett OÉTI vizsgálati jegyzőkönyv az Univer salátaöntet termékcsalád esetében a következő megállapításokat tette a termékek transz-zsírsav tartalmára vonatkozóan:

Univer Kapros Salátaöntet, transz-zsírsav tartalom az összes zsírsav %-ban: 0,26%

Univer Tzatziki Salátaöntet, transz-zsírsav tartalom az összes zsírsav %-ban: 0,26%

Univer Mézes-Mustáros Salátaöntet, transz-zsírsav tartalom az összes zsírsav %-ban: 0,15%

Univer Ezersziget Salátaöntet, transz-zsírsav tartalom az összes zsírsav %-ban: 0,17%

Univer Cézár Salátaöntet, transz-zsírsav tartalom az összes zsírsav %-ban: Kimutatási határ alatt.

Univer Joghurtos-Medvehagymás Salátaöntet, transz-zsírsav tartalom az összes zsírsav %-ban: Kimutatási határ alatt.

Univer Fokhagymás Salátaöntet, transz-zsírsav tartalom az összes zsírsav %-ban: 0,26%

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Univer salátaöntetek transz-zsírsav tekintetében biztonságosak.

Az OÉTI folyamatosan frissülő listája elérhető itt:http://oeti.hu/download/tfacsop.pdf

Őri Ágnes az Unilever Magyarország Kft. táplálkozási szakértője 10 pontban foglalja össze a szívbarát étrend legfontosabb összetevőit. Az alábbi ajánlást azoknak a legfontosabb betartaniuk, akiknél az emelkedett koleszterinszint miatt a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának  magasabb a kockázata.

1. Fogyasszunk naponta többször zöldséget, gyümölcsöt! Legjobb, ha nyersen fogyasztjuk őket, ebben a formában tartalmazzák ugyanis a legtöbb vitamint és ásványi anyagot. 

2. Használjunk egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajokat és margarinokat!
Az úgynevezett egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. Ezek a zsírsavak jóval nagyobb arányban fordulnak elő a növényi, mint az állati eredetű zsiradékokban. 

3. Fogyasszunk tengeri halat, ha tehetjük legalább hetente egyszer!

4. Csökkentsük a sóbevitelt!Ízesítésre só helyett válasszunk szárított zöld fűszernövényeket, mert így részben pótolható a sós íz.

5. Napi koleszterinbevitelünk ne haladja meg a 300 mg-ot.Figyeljünk a tojásfogyasztásra, kerüljük az állati eredetű zsírokat.

6. Tegyünk fokozatosan kevesebb cukrot az ételekbe, italokba! A cukorfogyasztást „felesleges kalóriabevitelnek” tartják, hiszen magas energiatartalmán kívül nem tartalmaz más hasznos tápanyagot. Néhány nap cukormegvonás után édesebbnek érezzük a gyümölcsöket, intenzívebbnek az ízeket.

7. Válasszuk a teljes kiőrlésű lisztből készült pékárut!A teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk fogyasztása ajánlott, ezek értékes tápanyagokat – vitamint és ásványi anyagot,- tartalmaznak, a bennük található rostok pedig könnyítik az emésztést és növelik a telítettségérzetet.

8. Fogyasszunk naponta legalább 2-2,5 liter folyadékot! Szilárd táplálékokkal és folyadékfogyasztással kell biztosítanunk a szervezetünk számára a szükésges folyadékmennyiséget. Italként érdemes vizet, esetleg cukrozatlan teát vagy frissen facsart gyümölcslevet fogyasztani. 

9. Táplálkozzunk rendszeresen, mértékletesen és változatosan! Együnk naponta ötször keveset, és lehetőleg mindig mást, hogy a tápanyagok lehető legszélesebb skáláját biztosítsuk szervezetünknek.

10. Adjuk meg az étkezés módját! Az evésre való rákészülés segíti a későbbi jobb emésztést, ugyanezt szolgálja az alapos rágás is. Szervezetünknek mintegy 20-30 percre van szüksége, hogy érzékelje és jelezze: eleget ettünk.